TÖRÖKSZENTMIKLÓS

  
menü
06 56 590-420

Tavaly avattuk a Trianoni Emlékművet Törökszentmiklóson

2018-06-08 10:38

E napon emberek milliói ébredtek arra, hogy ők már nem magyarok. Voltak olyan szerencsétlen áldozatok, akik saját udvaruk távolabbi felébe már nem mehettek, mert az már egy másik országhoz csatolták. Ez a XX. század Európájában történt és a következményei máig hatnak.

A korábbi emlékezésünk helyszínén az országzászló félárbocra eresztése jelezte gyászunkat 98 év távlatából is - említette Markót Imre polgármester az emlékező beszédében.  Volt idő, amikor az elcsatolt országrészekbe az átlépés is nehézségbe ütközött. Ma már a szabad határátlépés ellensúlyozza a trianoni sokk hatását, de megszüntetni soha nem fogja. Amíg magyar szó elhangzik ott, addig van lehetőség, hogy Trianon határai ledőljenek. Az ott élők hitét, megmaradását nekünk kell erősíteni az anyaországból. „Valami fáj, ami nincs”. Érezzük-e még a fájdalmat? Nem engedhetjük, hogy utódaink ne ismerjék meg ezt a kort és feledésbe menjen a gyalázat. Csak így tarthatjuk meg a hitet egymásban.

A fiatalok múlt kutatására és kreativitására alapozódott az a kiállítási anyag, amely a Trianoni döntés következményeképpen az eltaszítottságot és az összetartozást jelenítette meg az elkészült tablókon. A diákok kiválóan teljesítették a rájuk bízott feladatot, és műveik a tanév végéig az Ipolyi Kulturális Központban megtekinthetőek.

Viski-Latorné Dögei Edit köztisztviselő a kiállítás megnyitón hangsúlyozta, hogy a fiataloknak tudniuk kell, mit vettek el tőlünk. Hazánk az egyetlen ország, amelynek nincs sem havas nagy hegye, sem tengere. A mai világban minden elérhető, megvásárolható. De mi történne, ha egyszer az áruházláncok bezárnának? Nem vagyunk egymásra utalva? „ Csak az vész el, amiről a nemzet végleg lemond „ – mondta Deák Ferenc. A valóságot mi alakítjuk és kötelességünk formálni tudással, műveltséggel, viselkedéssel, hivatástudattal, kötelezettségvállalással.

A történelem eme időszakát a Karcagi SZC Lábassy János Szakgimnázium és Szakközépiskola diákjai idézték fel . A műsorban közreműködött a Sanctonicoleum Városi  Kórus és a Miklósi Népdalkör.

Az egyházi imádságot követően a fájdalom koszorúit helyezték el az emlékműnél.

„ Hiszek egy istenben, hiszek egy hazában, hiszek egy örök isteni igazságban, hiszek Magyarország feltámadásában.”