TÖRÖKSZENTMIKLÓS

  
menü
06 56 590-420

Trianoni Emlékművet avattunk

2017-06-13 08:14

„A Trianoni béke diktátum második Mohács Magyarország tekintetében”

A magyar fájdalom napja egybe kapcsolódik a szent lélek kiáradásának ünnepével - kezdte megemlékezését június 4-én Dr. Zétényi Zsolt a Magyar Történeti Alkotmány szerzője. Ez azt jelenti, hogy isten velünk van, elküldte a maga részét, hogy megerősítse a világot. A fájdalom megerősítéshez ott van az erő, az isteni segítség. Ezáltal az emlékmű évszázados nyomot hagy majd Törökszentmiklós történetén.

Törökszentmiklósra leszállt a turul – hangsúlyozta Markót Imre polgármester, majd hozzá tette: A mi történelmünk nagyon sok rejtett dolgot tartogat a számunkra, de talán Emese álmáról mindannyian hallottak. Arról, ahogyan őseink szent madara a Turul álmában megjelent és egy teljes nemzettség született ebből a Turul nászból. Turul dinasztiának is nevezték az Árpád házi uralkodó családot, ami Európának mintegy közel 40 szentté avatott személyt adott, mely a mi nemzeti örökségünk. Már 2009-ben a Jobbik Törökszentmiklósi Alapszervezete kezdeményezte a szoborállítást, melyet most az önkormányzat felkarolt és elkészített a jövőnek, az itt felnövekvő gyermekek számára, hogy tudjanak róla, tudjunk arról, mit jelent az a nemzetvesztés, ami 1920. június 4-én született. Tudjuk, ne feledjük és merítsünk erőt ebből a jövő számára. Köszönet az adakozóknak, akik szintén segítették az emlékmű megvalósítását, melyet Pogány Gábor Benő szobrászművész készített. A szobor környezetének kialakítása Tekse András városi főépítész munkáját dicséri.

Testvértelepüléseink Zenta, Nevetlenfalu, Szék, Lendva küldöttei elhoztak egy maréknyi földet „otthonról”, hogy elhelyezzék itt a szobor talapzatánál, jelképezve ezzel is az igazi összetartozást. 

A délvidékről a Zentai képviselő-testület alelnöke Pataki Tibor hozta el a maréknyi anyaföldet és helyezte el az emlékmű talapzata alá. 

Lendváról Vida Törnar Judit a Magyar Nemzetiségi Önkormányzati Közösség elnöke hozta el a Muravidéki Magyarság üdvözletét és egy maréknyi földet onnan, ahol Deák Ferenc született, ahonnan Zala György a Hősök tere alkotója származik, és az első köztársasági elnökünk Göncz Árpád elődei is származnak.

A Kárpátaljai magyarságot Dr. Oroszi József Nevetlenfalu polgármestere képviselte. Ezer év alatt mennyi ellensége volt a magyarnak és isten mégsem hagyta, hogy ez a nép eltűnjön a Kárpát-medencéből. Ma is rengeteg ellensége van a magyarnak, de ha össze fogunk, akkor sok mindent el  tudunk érni. Ha el is választottak vasfüggönnyel, lelkiekben még inkább megerősödtünk, a nemzeti tudatunk még erősebbé vált. Ne feledjük, hogy isten az erőnek lelkét adta, ha erre figyelünk és észben tartjuk, akkor a magyarság továbbra is meghatározója lesz a Kárpát-medencének – említette a nemzeti szalaggal átkötött kis zsákban lévő kárpátaljai föld elhelyezése előtt.

Erdélyből Szék településről Nagy Zsuzsa képviselő asszony hozta el az anyaföld egy darabját. Azokban az embert próbáló időkben sem tudtak bennünket megtörni - hangsúlyozta. Ennek bizonyítéka, hogy itt vagyunk, együtt vagyunk. Féltő szeretettel őrizzük őseink hagyatékát, büszkén táncoljuk táncaikat, énekeljük népdalaikat. Kötelességünk, hogy ezeket egy csokorba gyűjtve közösen mutassuk fel Európának, mutassuk meg a világnak, hogy van mire büszkék lennünk.

A szobor szimbólumáról Pogány Gábor Benő szobrászművész szólt. Az oszlop egy világtengely, az életfa megfelelője. A földet és az eget köti össze így biztosítva a közöttük lévő vertikális kapcsolatot. A törött oszlop az elmúlásra utal. A madár az égbe emelkedés, az istenekkel való kommunikálás a magasabb tudatállapotba való átlépés, a lélek és a szellem szimbóluma.

 

A városban lévő valamennyi iskola elhozta a zászlaját, művészeti együtteseink színesítették a műsort. A történelmi egyházak képviselői pedig megáldották és megszentelték a műalkotást. 
Könnyeinkkel küzdöttünk, amikor a Hunyadis diákok énekkara előadásában felcsendült a már jól ismert Nélküled dal, az egymásért való hitvallásról. „ Mi egy vérből valók vagyunk”

Vigyázzuk, őrizzük az emlékművet


Mert nem lehet feledni, nem, soha,
Amíg magyar lesz és emlékezet,
Jog és igazság, becsület, remény,
hogy volt nekünk egy országunk e földön,
Melyet magyar erő szerzett vitézül,
S magyar szív és ész tartott meg bizony. 
 ( Juhász Gyula: Trianon)